A nevem Hope Hood. A nagyon cuki, meg édi-bédi Calum Hood unokatestvére vagyok. Nem jó érzés, ha az embert egy híres valakihez kötik. Nem azért szeretik aki, hanem azért, mert ami. 5 éves korom óta Los Angeles-be éltem apuval. Anyukám meghalt, amikor 1 éves voltam. Nem nagyon emlékszek rá, de a nevetése megmaradt bennem. Szépen csilingelő hangja volt. Azzal az indokkal költöztünk ide, mert apu nem bírt anyu emlékeivel élni. Amikor 10 éves voltam megbeszéltük, ha nagyon akarom 17 éves koromba visszajöhetek, mert én meg anyu emléke nélkül nem tudok élni. Nem ismertem, de képeken és apu elmondása szerint gyönyörű nő volt. A legjobb barátommal se beszéltem 12 éve, azóta éltem LA-be. Calum és a családja (apu testvére és a felesége) sokszor látogattak meg minket. Nekem csak Calum maradt meg akire Sydneybe számíthatok. Luke-ról a legjobb barátomról 12 év alatt 1 képet láttam. Sehol nem találtam róla semmit. 1 napja vagyok itthon és még ki se pakoltam. A szobám 12 éve ugyan úgy áll. A pónis kis szobám ugyan úgy van berendezve. Egy tárgyat vittem innen magammal, amiről tudtam, hogy mindig velem lesz. A plüss pingvinem, amit még Luke-tól kaptam 5. szülinapomra. Nagyon édes gesztus. Megfogtam a telefonom és megnyomtam a középső gombot a kék IPhone-on. Hajnali 4:55-öt mutatott. Sóhajtva felültem. Feloldottam a zárat és tárcsáztam Calum számát, azt mondta, hogy segít takarítani.
*Igen-dünnyögött álmosan. Upszi! :D
*Szia Cal! Megígérted,hogy segítesz kitakarítani és még plusz segítséget is szerzel-kezdtem el mondandóm.
*Állj meg Hood! Most menjünk takarítani?-kérdezte kevésbé álmosan. Elnevettem magam.
*Ha lehet Hood, mert felébredtem és uncsizok-nevettem fel kínosan. Sóhajtott és kitört belőle a röhögés.
*Oké...Fél óra és ott vagyunk-mondta mosolyogva. Hogy honnan tudom? Én is Hoodból vagyok ismerem annyira ezt a hülye gyereket...
Szóval ez lenne a prológus kis Pingvinek! :) sok-sok komit és osszátok egymás között! xRebi:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése