3.Rész-Happily

Hirtelen kivágódott az ajtó és én eldobtam a kezembe lévő képet, ami az érettségi osztómon készült. Ugye okos vagyok, mert benne van az "érett" szó is! Calum állt az ajtóba, ideges volt. 

-Hope! Az ég szerelmére, most komolyan végighúztad a barátnőmet az asztalon???-kiabált a képembe-Tudom, hogy nehéz elfogadni, hogy nem vagyok már többé a bátyád, aki minden idejét veled tölti! Nőj fel Hope! Ez nem a szivárványvége, ahol én vagyok a tökéletes bátyád vagy az udvari bolondod és nem Luke a szőke herceg! Hihetetlen lettél Hood!-mondta és egyszerűen annyira fájtak a szavai.

-Két mondatom van a számodra...-mondtam könnyezve-1: Luke a legjobb barátom. 2: Visszamegyek Amerikába Calum! Miattad, anyu és Luke miatt jöttem vissza, de te-böktem a mellkasába-, egy kibaszott ,,Hiányoztál Hugi, gyere töltünk együtt egy kibaszott jó napot" mondatot nem mondtál nekem Calum! Csalódtam...Most, ha meg bocsájtasz megyek pakolni és megyek vissza az én kis világomba Los Angelesbe!-mondtam és kikerültem. Lementem az emeletről és a kép újra a kezembe került. Beleléptem a flip-flop papucsomba. Megfogtam a táskám, de előtte a képet leejtettem a földre és ott tört össze. Kiléptem a Decemberi melegbe. Csapódott az ajtó.

-Ha Calum vagy menj a kis barátnődhöz és hagyj békén, ha Summer vagy takarodj a büdös francba, ha Luke, Ash vagy Mikey vagy ölelj meg és mondd, hogy ne menj vissza L.A-be-mondtam és kivettem egy zsepit a táskámból. Hátulról megölelt valaki. A férfias, de mégis kisfiús illatáról ítélve Luke volt az. Megfordultam az ölelésébe és keserves sírásba kezdtem. 

-Calum miért utál?-kérdeztem és összerogytam az ölelésében. Szorosan tartott miközben a járdán ültünk. Kibújtam az öleléséből. Felálltam, kihúztam magam és megtöröltem a szemem. Luke is felállt.

-Beszélek Calummal!-mondtam határozottan. Mosolyogva a kezemért nyúlt. 

-Bocs Luke...bebizonyítom Calumnak, hogy nem a szivárvány végén élek-mondtam komolyan. Bólintott és idegesen bementem a házba. 

-Calum! Mi a bajod velem? Tegnap és ma reggel is minden oké volt amíg nem jött meg ez-mutattam Summerre-Calum. Fogd fel, hogy megváltoztatott-hadartam iedegsen, közbe meg mutogattam és csapkolódtam.-Ha neked ez így jó, mert neked van családod, de én nekem senkim sincs. Most vesztettelek el.Calum...te vagy a legjobb tesó, de sajnálom. Vissza megyek L.A-be-jelentettem ki könnyezve. Fájt ezeket momdani. Nem törődöm stílusba halgatta tovább.

-Ennyi?-kérdezte semlegesen. Bólintottam. Felállt és kiment a konyhába...

*2 héttel később* 

A srácok úgy tudják, hogy L.A.be vagyok.  Calumba csalódtam. De itthon ülök a szobámba. A laptopomon már a 3. Pretty Little Liars évadot nézem és fagyit zabálok. 2 hete az összes éjjel Lukekal álmodok és mindennap ugyan azt. Az álom végén mindig megcsókol. Megcsörrent a telefonom. Lia az a legjobb barátnőm. Kimyomtam. Megállítottam az épp aktuális epizódot. Felvettem a SuperMan logós köntösöm és átmentem anyu és apu régi szobájába. Minden ugyan olyan volt, mint amikor elmentünk. Anyu fehér BlackBerryje az asztalon volt. Anya naplója az asztalon volt. Megfogtam és kinyitottam. Tele volt rajzokkal és képekkel. Ma lesz egy bál ahova Lia és a családja meghívott úgyhogy ruha kellene. Kinyitottam anyu szekrényét. Nagyon sok szép ruha volt benne,  mivel énekesnő volt. Mindig is csodáltam. Nem voltak önálló dalai, kb olyan "YouTuber" szerű volt. Egy egyszerű ruha nyerte el a tetszésem, a hozzáillő kiegészítőkkel és egy Channel magassarkú. Kivettem a szekrényből és jobban szemügyre vettem. Pont az én méretem volt. Bementem a fürdőbe. Le zuhanyoztam és hajat mostam. Megszárítottam a hajam és ossze copfoztam. Felvettem a ruhát és a magassarkút. Nagyon tezszettem magamnak, ami ritka dolg. Apuék szobájába leültem anyu sminkes asztala elé és egy füstösebb sminket összehoztam, amint ezzel végeztem kibontottam a hajam és hagytam természetesen lógva. A kis borítéktáskába belepakoltam a legfontosabbakat. Abban a percben, mikor elraktam a telefonom azonnal megcsörrent. Lia volt az.

*Szia Lia! Kész vagyok-mondtam boldogan a telefonba.

*Oké! Akkor 4 perc éa ott vagyunk!-mondta és letette. Felvettem a fekete magassarkút ami hatására plyan magas lettem, mint egy normális ember. Utolsó simításra kicsit összeboryoltam a rakoncátlan hajam és kész is voltam. Kimentem a ház élé, de először bezárkóztam. Akkor kanyarodott be Lia a kocsijával az utácba. Megállta a ház előtt és kipattant. 

-Hajajj csajszi, de csinike valaki!-ölelt meg. 

-Te se panaszkodhatsz! Anyué volt a ruha-mosolyogtam. Egymásba karolva indultunk el a kocsi felé.

-Kis változás van. Az exem és 3 haverja jön velünk-sóhajtott Lia.

-Semmi gáz túlélem-mosolyogtam. Kinyitottam az anyós ülés felöli ajtót és megláttam Lukeot. Gyorsan visszacsaptam az ajtót és, mint aki szellemet látott Liára néztem.

-Bocs Lia nem tudok menni-hadartam és a biztonságot jelentő ház felé indultam gyors léptekkel.

-Hope! Várj!-kiáltott utánam Calum. Meglepődtem. 

-Mire Calum? Arra, hogy még egy kést belém döfj és megint omoljak össze 2 hétre? Kössz ebből nem kérek-mondtam és mentem volna  tovább.

-Akkor legalább Luke miatt gyere el...Légszíves. Nagyon hiányzol neki. Hope 12 év után is a legjobb barátod...-mondta megbánóan Calum. Sóhajtottam.

-De akkor Summert vagy kit felejtsd el!-jelentettem ki és megöleltem.

-Szeretlek!-mondtuk egyszerre és elnevettük magunkat. 

-Ti jártok?-kérdezte Lia. Elnevettük magunkat. 

-Dehogy is! Nem tudnám elviselni Calumot, mint a pasimat. Még uncsitesóként is nehéz-nevettem. Ismét kinyitottam az anyós ülés felöli ajtót. Rá mosolyogtam Lukera és beszálltam. Egy puszit nyomott az arcomra, amit viszonoztam vörös arccal. Végigmért.

-Csinos vagy-mosolygott és kicsit elpirult. 

-Na oké! Ennyi elég! Lehetöleg ne itt essetek egymásnak!-pánikolt Ashton. 

-Ash! Mi szálljunk ki és egymásnak is eshetnek!-nyugtatta Mikey a pánikoló Ashtont. 

-Ha lehet sehol ne essenek egymásnak!-pánikolt Calum. 

-Nem fognak egymásnak esni a tudtoddal Cal...majd a tudtod nélkül-mondta halál nyugodtan Lia.

-Igen Luke! Kösz te is jól nézel ki!-mosolyogtam a mellettem ülő srácra. Kisebb viták után megindultunk...